Évtizedeken át egészen kivételes szerepet töltött be Debrecen és az ország életében a Svetits – egyike volt annak a kevés iskolának, amely egyházi, egészen pontosan szerzetesrendi fenntartásban működhetett.
1948. június 16-án sorsfordító törvényjavaslatot fogadott el az országgyűlés. A jogszabály arról rendelkezett, hogy az ország összes egyházi iskoláját „és a velük összefüggő tanulóotthonokat, továbbá a kisdedóvodákat” az állam veszi át. Összesen 4899 egyházi fenntartású iskolát államosítottak, köztük az akkor 52 éves debreceni Svetits Intézetet.
1948 és 1950 között egyetlenegy katolikus iskola sem működött Magyarországon, ám 1950 szeptemberétől a Magyar Katolikus Püspöki Kar és az állami vezetés közötti megállapodás értelmében négy szerzetesrend – a bencések, a piaristák, a ferencesek, valamint az iskolanővérek – folytathatta állami ellenőrzés mellett a közösségi életet és tarthatott fenn oktatási intézményeket.
Ezek egyike a Svetits volt, amely mellett a budapesti Patrona, a győri és a pannonhalmi bencés gimnázium, a budapesti és a kecskeméti piarista gimnázium, valamint az esztergomi és a szentendrei ferences gimnázium működhetett. Évtizedeken át ezek a gimnáziumok jelentették az egyetlen lehetőséget arra, hogy egy család katolikus neveltetést tudjon biztosítani gyermekének.
A rendszerváltást követően az iskolanővérek visszakapták a Svetits Intézet teljes épületét – elindult az iskolánk történetének új fejezete.