Az „Elhallgatott hősök nyomában” képzeletbeli időutazásra vállalkoztunk Judit nővér vezetésével. 1858-ban csendes ellenállásban éltek a magyarok, szinte csak a Kossuth-szakáll viselése árulta el, ha valaki nem értett egyet az 1848/49-es forradalmat és szabadságharcot leverő uralkodói rendszerrel. Október 6-án csendes visszafogottsággal emlékeztek a felnőttek az aradi 13 vértanúra, de a gyerekek nagy része már nem ismerte a dicsőséges múltat, már nem tanulta a Nemzeti dalt vagy a Himnuszt. Ekkor érkeztek meg Münchenből Magyarországra Terézia anya áldásával az iskolanővérek. Megismerve a magyarok történetét, érkezésük után egy évvel, 1859. október 6-án már olyan 10 éves jubileumi megemlékezést tartottak a gyerekekkel, ahol ismét elhangzottak az elhallgatott hősök nevei és a Himnusz, az osztályteremben kikerültek az elfelejtett képek, jelképek.
